Csak egy keveset...
2004.08.21. 23:35
Az arab nyelv a sémi nyelvek nyugati csoportjába tartozik. Vele rokon többek között a már holt asszír-babiloni és arameus nyelv, s a még ma is beszélt héber és etióp. Az arab nyelv a világ nagy nyelvei közé tartozik, tizenkét arab ország hivatalos s ttöbb mohamedán ország liturgikus nyelve.
A középkor kultúráját, irodalmát, történetírását, filozófiáját számos arab nyelven írt munka gazdagította, s az egyetemeken a latin mellet igen előkelő helyet foglalt el az arab nyelv is.
A sémi nyelvről…
Maga az arab is, igen sokban különbözik a nyugati nyelvtől. Igen zárt, képletekkel dolgozó logikus nyelvek, melyekben a cselekvés, egy gondolat fogalmát három mássalhangzó (gyök) rögzíti. E gyökből képződik a főnév, ige, melléknév, a főnév és igeragozás, - attól függően, hogy az arab nyelv három adott magánhangzójából (a, i, u) melyiket, milyen helyre rakjuk.
Pl. KTB gyök az írás fogalmát rögzíti.
Behelyettesítés után: KÁTIB = író; KUTUB = könyvek; aKTUBU = én írok;
uKÁTiBU = én levelezem stb…
Igen tömör nyelvek, hihetetlen nagy szókészlettel, ugyanakkor szegényes mondattannal.
Az arab nyelven belül megkülönböztetünk irodalmi és népi nyelvet. Az irodalmi nyelvet Mohamed rögzítette a Koránban, az arab országok még ma is ezt használják a sajtóban, irodalomban, színházban. A népnyelv dialektusokra oszlik.
- Az arab országok (Irak, Szíiria, Libanon, Jordánia, Szaud-Arábia, Jemen, Omán stb.
- Az egyiptomi dialektus (Szudánt is beleértve külön csoportot alkot)
- Északafrikai arab országok (Libia, Tunisz, Algír, Marokkó), ezek térnek el legjobban az irodalmi nyelvtől, itt igen sok berber ill. francia, olasz jövevényszó keveredett az arab nyelvbe.
A legkönnyebben a népnyelv sajátítható el, bár néhány hónap alatt az irodalmi nyelv is megtanulható.
|