Petra a nabateusok egy rejtett támaszpontja volt a régi arab világ kereskedelmi útvonalán. A karavánok védelméért útvámot szedtek be azoktól a kereskedőktől, akik az Arab-félszigeten tömjént, mirhát, Indiából fűszert és selymet, Afrikából elefántcsontokat, szőrmét és bőrt szállítottak. Magas fejlett kultúrájája, nagyszerű építészete, zseniális gát-és csatornarendszere, vízellátása mindenütt nagy tekintélyt vívott ki Petrának. Másrészről viszont érezték Róma növekvő befolyását, fejlődő gazdaságát, ami a nabateusok hatalmát fenyegette. Végül Trajanus császár 106-ban a Római Birodalomhoz csatolta a királyságot és a kialakított Arábiai Provinciába olvasztotta Petra fővárossal együtt.

            Miután a rómaiak átvették a kereskedelmi utak ellenőrzését, már megakadályozhatatlan volt Petra hanyatlása. A 7. században az iszlám hódításkor Petrában már kevesen éltek. A keresztes lovagok még a 12. században építettek egy erődöt, aztán végképp a feledés homálya és a legendák sötétsége borult a városra.

            1812-ben egy svájci utazó, Johann Ludwig Burkhardt beduin vezetőjével megkereste az elveszettnek hitt várost. Titkos jegyzéseket és rajzokat készített Petráról. Burkhardt 1812. augusztus 22. –én történelmi tettet hajtott végre, amikor belépett a Siq hasadékába.

            Burkhardt mivel jól felkészült az arab nyelvből és szokásokból, muszlinnak adta ki magát, és Ibrahim Ibn Abdullah néven elhitette és elfogadtatta magát a beduinokkal. Így jutott el a sziklavárosba. Fiatalon, 33 évesen halt meg vérhasban. Kairóban temették el. Sírkövére arab nevét vésték fel.