Kedvesek voltak hozzánk, de inkább a háttérben húzódtak meg, hogy mi Farissal tudjunk beszélgetni. Elmondtam Farisnak mi mindent szeretnénk megnézni, majd levitt minket a tengerhez búvárkodni. Nagyon elveztem… Zsu, Te emlékszel arra, hogy májusban mennyire tartottam a koralloktól… Most semmi fele felelem érzésem nem volt. Nyugodt voltam, s minden gond nélkül úsztam át a szinte hasamat súroló korall zátonyok felett. Hala Egyiptomnak (ott ugyanis minden félelmemet sikerült levetkőznöm)… Csodálatos volt… Faris nagyon vigyázott Nellire, folyamatosan együtt úszott vele. Én persze így tudtam egy kicsit külön utakon is járni :-)… Lenyűgöző volt. Egyszerűen megszűnt az idő létezni… Mint utóbb kiderült oly annyira, hogy több mint egy orát töltöttem bent. Mami a parton már aggódót kicsit, mert gyakran szem elől tévesztett minket…
Az igazat megvallva kicsit hideg volt a víz, de én ezt egy cseppet sem bántam… ez nem volt számomra visszatartó erő… Mikor kikászálódtam a vízből majd meg fagytam, de Faris ott termett rögtön egy meleg törölközővel és bebugyolált, -sőt amiért nagyon hálás voltam neki- még egy pohár meleg mentateával is kedveskedett Nekem.
Miután kicsit megszáradtam, leültünk megbeszélni az anyagiakat. A program szerint öt napot töltünk vele csaknem nonstop, teljes ellátással… A terv 2 nap Wadi Rumban, egy éj Ammanban, Nebo, Kerak es Jeras. Mindez hármunknak 600USD. Azt hiszem nagyon baráti ár…
Szóval megállapodtunk, majd Faris kijelentette, akkor csapjunk a tevék közé és induljunk. Hazavitt minket a hotelbe, összecsomagoltunk és indultunk is Wadi Rumba. Gyerekek!, hat leírhatatlan élményben volt részünk. Faris elvitt minket egy Wadi Rum melletti faluba, ahol egy barátjának házánál átpakoltunk egy dzsipbe, majd folytattuk utunkat. A dzsip-el Farison es rajtunk kívűl még két arab fiatalember is jött. Faris barátai – Husszien es Ahmed- nagyon kedvesek voltak velünk. Semmi tolakodás nem volt részükről… meg csak egy rossz vagy félreérthető tekintet sem.
Faris a sivatagba egy beduin sátorba vitt minket, ahol rajtunk kívül senki nem volt.
Míg én Nellivel felderítő útra mentünk, a fiúk kicsomagoltak, tüzet raktak és előkészítették a vacsorához valót. Apropó Faris emlékezett rá, hogy nem eszem húst és délután elvitt egy hal boltba, hogy válasszak magamnak halat. Kincs ez az ember!
Miután Nellivel visszatértünk a szállásunkhoz már az étel fent is volt. Az est további része zenével, beszélgetéssel telt. Mami nagyon korán kidőlt kb. 11 tájban, de mi Nellivel meg nem tudtunk aludni, elindultunk sétálni… Egyszer csak Faris és Husszein megjelent a dzsippel és azt mondták menjünk velük egy kis trip-re. Farist ismerve tudtam, nem lehet baj beültünk hát és elindultunk egy kis éjszakai túrára. Nagyon élveztük… Több mint fel órai út után megálltunk, Faris szedett néhány száraz ágat, majd tüzet rakott nekünk s elővett még egy takarót is… Fantasztikus volt… Le voltam nyűgözve!!! A puszta kellős középén… rajtunk kívül egy teremtett lelek sem tartózkodott….
Üldögéltünk kicsit, majd amikor a láng kialudt visszaindultunk. Kb. 1 körül kerültünk ágyba… Faris ismét nagyon gondoskodó volt… Három szivacsot tett le a földre és három nagyon vastag takarót adott… Meg kell jegyeznem, ekkora már nagyon hideg volt. A pizsim a következőkből állt: 1 nadrág + alatta meg kettő, 2 zokni, két pulóver + alatta egy ing és egy póló, felettük egy kis kabát… Ja és azon meg egy beduina ruha is…
Ezt még nem is említettem… Faris mielőtt beléptünk Wadi Rumba megkért, vegyek fel egy beduin ruhát, mert a szabályok szerint kis létszámú csoportban két turistánál több nem tartózkodhat éjszaka itt. Kicsit meglepett a dolog, de természetesen eleget tettem a kérésnek. Két napon át én is beduin voltam… Meg kell vallanom nagyon élveztem :-)!
Aztán jött a reggel… Wadi Rum megmutatta hajnali arcát. Varázslatos volt…
Faris reggelit készített nekünk, majd összecsomagoltunk és további túrára indultunk… Az egész napot dzsip-ben ülve töltöttük és rengeteg szép dolgot láttunk…
Most hazatértünk Aqababa, este van… Nellivel bevettük magunkat a városba, Mami a hotelben húzza a lóbőrt.
Holnap reggel 8-kor Faris jön értünk, és indulunk Ammanba. Ott töltjük az éjszakát, Faris foglalt szállást egy hotelben, ad ebédet, vacsorát és reggelit is. (ez persze mind benne foglaltatik a kialkudott árban)
Jaj meg annyi mindent szeretnék megosztani veletek… de jelen pillanatban többre nincs módom… majd személyesen…

Most búcsúzom… Faris szerint a holnapi hotelben lesz internet, úgy hogy feltehetőleg tudok jelentkezni.
Legyetek jók! Puszi mindenkinek!