Ismét Aqabában...
2005.01.04. 16:12
Reggel a tervek szerint elindultunk Ammanból. Kivételesen nem mi késtünk a megbeszélt időpontról (ismeritek Mamit, mindig minden honnan elkésik…, persze miatta meg mi is…), hanem Faris… Elaludt, Mami ébresztetette :-)…
Az idő továbbra is pocséknak bizonyult, egészen Amman határáig. Aztán felvillant egy halvány reménysugár, hogy a mai nap talán nem fogunk megfagyni… Jeras, Ammantól kb. 60 km-re fekszik, 1200m magasan. Amíg a kocsi küzdött a meredek lejtőkön, folyamatosan éreztem, hogy bedugul a fülem… ez az eltérő nyomáskülönbségnek volt köszönhető. Jerasba érve Faris megvette a jegyeinket, majd egy ismerőse kávézójában várakozott amíg mi felfedeztük a fő nevezettességet. Nagyon szép és izgalmas volt a római kori romok között botorkálni. Néhány 10-12 év körüli kis életművész igyekezett különböző módon megfosztani minket néhány fabatkától. Eszméletlenek voltak ezek a kölykök. Elkezdtem készíteni egy romról felvetett, az egyikük fogta magát és beállt a kamera látószögébe és csak úgy elkezdet egy rögtönzött idegenvezetést. Mindezek után már nem tudtam neki ellenállni… Megkopasztott a kis mihaszna :-). Miután kisétáltuk magunkat visszatértünk a kávézóba, ahol Faris ismét terülj-terülj asztalkát varázsoltatott az asztalra. Eszméletlen ez a pasi… Mindig ki tud rukkolni valamivel. Például délelőtt bepillantást nyerhettünk a szenátus épületébe, ahova turista meg sosem tette be a lábát… Láttuk a törvényhozás és komoly döntések születésének helyszínét. Bevitt minket a szenátusi mecsetbe is… Sőt mi több, még oda is, ahova elvileg nő nem teheti be a lábát… Hazafele tartva, a Holt-tengernél mutatott egy melegvizű forrást. A csaknem 60 fokos víz a hegyekből folyik le a Holt-tengerbe… Mire hazaértünk Aqababa már nagyon elfáradtunk… Megvallom, nem érzem túl jól magam… azt hiszem a tegnapi esőzéeknek és az egész napon át viselt, teljesen átázott cipőmnek köszönhetően sikerült jól felfáznom… Ráadásul, Mámi útlevelét elnyelete a föld… Visszatérve elmentünk az idegenvezetőhöz, hogy elhozzuk a passportot, aki alig mert megszólalni, úgy kellett belőle minden szót kihúzni. Közölte, hogy a reptéren sincs az útlevél meg, és a Jordantours emberei holnap kijönnek a hotelba, jegyzőkönyvet vesznek fel a történtekről. Ezután Maminak Ammanban csináltatni kell egy új ideiglenes útlevelet. A lány hozzátette, természetesen a cég minden kiadást fedez, itthon meg majd fizet a biztosító… Remek… Holnap úgy terveztük, pihenessél töltjük a napot, de attól tartok, hogy az ezt követő napon is erre leszünk kényszerítve…
Holnapra pihi és pihi… semmi más… én legalábbis nem vagyok hajlandó Aqabából kitenni a lábam. A hotelban van egy masszőr, talán elmegyek hozza… Napozok (persze csak ha előbújik a kedvemért a napocska), olvasok… és ennyi…
Most búcsúzom… Mindenkit puszilunk….
|