kevés nyomot hagyva e korról. Évszázadok alatt többször feldúlták, de mindannyiszor újjáépítették. Ide jöttek Egyiptomból az izraeliták, később az asszírok, babilóniaiak, a perzsiai szeleukidák, majd az egyiptomi Ptolemaidák igázták le. Ptolemaios Philadelphus Kr. e. 283-246-ban újra építette a várost, és azután saját nevéről Philadelphának nevezte el. Rövid nabateuisi uralom után Heródes foglalta el, majd Kr. e. 30-ban Pompeius révén a Római Birodalom része lett.

A 2. században rohamosan fellendült az úthálózat és házak építése. A város hosszú időn át virágzott, sőt a bizánci időkben még a petrai és philadelphiai püspökség székhelye is volt. Az arab-iszlám hódítás alatt második fénykorát élte, de az omajjadok ideje után 750-től lassú hanyatlásnak indult. A 15. századra már romokban, elnéptelenedve hevert.

A város újraalapítására 1878-ban került sor, amikor a kaukázusi cserkeszek Ammanba menekültek. Ebben az időben más jordániai településekre is költöztek, cserkesz falvakat alapítva.

Abdullah király, a beduin származású hasemita uralkodó dinasztia feje az I. világháborút követően Ammant tette meg a Transzjordániai Emirátus fővárosává, később azonban meggyilkolták. Jordánia 1946-ban vált függetlenné és királyság lett. A város gyors fejlődésnek indult, a népesség is gyarapodott.

1953-től I. Abdullah unokája Husszein került trónra, és 46 éven át uralkodott. Ez idő alatt megteremtette az ország stabilitaását, további fejlődését. 1999-ben bekövetkezett halálakor, fia II. Abdullah került a trónra, aki a korszaknak megfelelő modern felfogásban napjainkban is uralkodik. Az országában nagy tisztelet övezi.