A különféle motívumok széles skáláját alkalmazták a mozaikok készítésekor, nagy részét a természetből kölcsönözték. Az ábrázolásokon gyakran látni virágokat, madarakat, fákat, halat, egzotikus állatokat. Előszeretettel alkalmaztak még mitológiai alakokat, isteneket, és istennőket.  Ebben az időszakban a mozaik készítés olyan mindennapos foglalkozássá vált, akár a földművelés vagy a halászat.

            A 746-os földrengéskor nagyon jelentős károk érték ezeket az alkotásokat. Írásos beszámolók, történetírások nem szóltak többé Madabáról.

            1880-ban Kerakból érkezett keresztények el kezdtek lakóházakat felépíteni a templomok régi maradványinak felhasználásával, amikor a régi alapok feltárásakor számos mozaikra bukkantak s ezek egy részét sértetlenül átmentették házaikba. Ma is várható, hogy bármikor rábukkanunk egy-egy értékes leletre, hiszen a múlt emlékeire emelték s mai várost.

            A felfedezések legismertebbje a bizánci időkből származó Szentföld ábrázolás. 1897-ben fedezték fel, ami akkoriban nagy szenzáció volt. Ennek hírére tudósok népes tábora érkezett a világ több részéről erre a tájra. A felfedezés a régészeket lázba hozta, akik mentési akcióba fogtak, hogy megmentsék a megmaradt kincseket.